Miért félünk nemet mondani?

2019. ápr. 24.Coaching0 hozzászólás

Nemet mondani, éppen olyan, mint igent mondani. Vagyis véleményt nyilvánítunk.

Mégis, amikor arra kerül a sor, hogy valamire nemet mondjunk, inkább igennel felelünk. Vagy jönnek a taktikák: nem válaszolunk, nem írunk vissza, nem vesszük fel a telefont, halogatunk, körmondatokban kitérünk a válasz alól és már nem is a feltett kérdésre, kérésre reflektálunk. Elcsúszik a kommunikáció, jönnek a problémák, a kapcsolatok megromlása és a belső vívódások, mert legbelül tudjuk, érezzük, hogy nemet kellett volna mondani, mégis rábólintunk. Közben megjelenhet egy rossz érzés, egy kudarc élmény: miért nem álltam ki magamért? Miért nem tudom vállalni a véleményem? Önostorozás.

Majdnem minden coaching ülés során előjön ez a téma: nem tudok nemet mondani.

  • Vajon a nemet mondás hiánya összefügg az önbizalommal, annak a hiányával?
  • Miért félünk nemet mondani?
  • Miért félünk véleményt nyilvánítani?
  • Félelem, szorongás van bennünk?
  • Mitől, mikor vagy kitől jelenhet ez meg?
  • Félünk, hogy felbosszantunk, megbántunk, megsértünk valakit?
  • Bűntudatunk van?
  • Félünk, hogy csalódást okozunk?
  • Tekintélytiszteletből?
  • Bennünk van egyfajta hódításvágy? Meg akarjuk nyerni az embereket, azt akarjuk, hogy szeressenek?

Mi lehet ennek az ára? Szorongás a mindennapokban? Félelemtől vezérelt cselekedetek? Megjátszott, őszintének hitt kapcsolatok?

Ha nem merünk nemet mondani és nem tudjuk a nemet mondást elfogadni, mert személyes sértésnek vesszük, akkor mennyire engedjük meg magunknak és egymásnak, hogy önmagunk lehessünk? Miért jobb egy megjátszott igen, mint egy őszinte, tiszta nem? Miért gondoljuk, hogy ránk mondanak nemet, hogy az a személyünk ellen szól? Másról nem is szólhat?

Vajon a tisztább, egyértelműbb kommunikáció javíthat ezen?

Coaching ülések során sokszor jön a felismerés, hogy nem is kommunikálunk egyértelműen. Nem fogalmazzuk meg pontosan az igényeinket, azt hogy mit szeretnénk és esetleg azt miért szeretnénk. Belül vívódunk, mert elvárjuk, hogy a környezetünk gondolatolvasó legyen és csalódunk, ha nem tudnak a kedvünkbe járni, amiről nem is beszéltünk.

Majd zsigerből jön a reakció: én nem szeretem a konfliktust, a veszekedést. Bár belül saját magammal „veszekszem”, vívódom, szorongok, nem érzem jól magam, mert a sok nem helyett kifelé inkább adom az igeneket. Félünk a konfliktustól, mert nem a párbeszéd tereként, megoldáskeresésként értelmezzük, hanem az egyik fél elsöprő, végső győzelmének a másik felett. Hatalmi harcnak, amiben csak győztes és vesztes lehet.

Vajon tényleg csak ez az egy kimenetele van? Vagy lehet a párbeszéd tereként értelmezni a konfliktust, lehetőségként tekinteni rá, hogy közös megoldást találjunk?

Mit válthat ki, ha nem mondunk nemet?

  • irigykedünk, féltékenyek vagyunk a „szabadabb” emberekre?
  • kritizálunk, megszóljuk a másikat, de sosem a szemébe?
  • agresszívan lépünk fel: csakazértismegmondomatutit?
  • merevek, rugalmatlanok leszünk?
  • elvárjuk a köszönetet?
  • időveszteség ér minket?
  • túlterheltség miatt szétszórtak leszünk, mindent csak félig csinálunk meg és sehol sem vagyunk ott igazán?
  • nem szívesen, nem motiváltan csináljuk a dolgokat, elveszi a kedvünket?
  • kiegyensúlyozottság hiánya lép fel, inkább az idegesség, stressz, rosszközérzet lesz a domináns az életünkben?

Milyen előnye lehet, ha megtanulunk nemet mondani?

Ez alatt nem azt értem, hogy a végletek embereként átváltunk és innentől kezdve szórjuk ki a nemeket. Megtalálni ebben is az arany középutat, az egyensúlyt annak érdekében, hogy segítsük egymást és közben tiszteljük magunkat is. Élni és élni hagyni!

Hiszek abban, és személy szerint tapasztalom is, hogy a jó kapcsolatok éppen arra a szabadságra épülnek, hogy a felek szembeszállhatnak egymással. Tudsz, mersz és lehetsz önmagad. Tudtok és mertek őszintén, nyíltan véleményt formálni, eszmét cserélni és engeditek egymásnak, hogy legyen saját nézőpont, vélemény és lehessen nemet mondani amikor tényleg azt szeretnénk.

Önbizalom, magabiztosság, tisztább kommunikáció, önismeret mind mind hozzásegít ahhoz, hogy merj és tudj nemet mondani. Ha az az igen nem őszinte, ha ahhoz szorongás, frusztráció társul, az önmagunkkal való kapcsoltunk és a másikhoz való hozzáállásunk, viszonyunk megromlásához is vezethet. Mit szeretnénk?

Kezdd az életet MEGélni, nem túlélni!

Rita

x

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, amelyek segítenek nekünk annak megismerésében, hogy melyek a webhelyünk látogatóink számára leghasznosabb részei.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ

Pin It on Pinterest