Személyes történetem

Az én utam
Az én utam

Üdvözöllek, dr. Konkoly Rita vagyok
Visszatekintve eddig életemre, sokszor éreztem úgy, hogy a „túlélésre” hajtok. Ahelyett, hogy az élet minden pillanatát MEGélném, sokszor a „csak legyek már túl rajta” érzés kerít(ett) hatalmába.
Mert milyen jó lesz, mennyivel sikeresebb és boldogabb leszek, ha elvégzem az egyetemet, ha megvannak a vizsgáim, ha leadtam a szakdolgozatot, ha túlvagyok az állásinterjún, ha megszerzem a kívánt pozíciót, ha megtalálom a társam, ha családot alapítok stb….
Mindig csak a jövőn gondolkodtam, milyen jó lesz akkor ha….
És igen, 30 éves koromra rengeteg mindent sikerült elérnem: jogászként elvégeztem az egyetemet, sikeresen letettem a jogi szakvizsgát, vezető pozícióban dolgoztam 3 évig.
Mindezek mellett rátaláltam a futás örömére, és a félmaratonok lefutásával megerősítettem a saját magamba vetett hitemet.
Szerencsésnek, kitartónak, szorgalmasnak tartom magam, mert ha valamit elterveztem, véghez is vittem. Lehetetlent nem ismerve vágtam bele a dolgokba, optimizmusommal, pozitív hozzáállásommal segítettem saját magamon.
Sikereket értem el.

Jogi diplomát szereztem…

Vezetőként dolgoztam…

Rátaláltam a futásra…

…félmaratonokat futottam…
“Hogyan éltem meg vagy túl ezeket?”
Igen ám, de ekkor jött a nagy kérdés: „hogyan” éltem meg vagy túl ezeket? Sokszor inkább csak túléltem, alig vártam, hogy a kitűzött célom elérjem. És végre jöhet a pipa, ez is megvan.
Állapotom: feszült, ideges, sajnáltam minden időt magamtól, úgy érzetem csak akkor leszek eredményes, ha „kikészítem” saját magam. Persze a megszerezett sikerekre nagyon büszke vagyok és semmit sem csinálnék másképp, de tanultam belőlük.
Az életet MEGélni és nem túlélni szeretném.

Sokszor mi történik?
Csak várjuk a jövőt és közben azon kapjuk magunkat, hogy a várt jövő is már a múlt. Telnek a napok, hetek, hónapok, évek és az életet nem megéljük, hanem túléljük.
Stresszesen, feszülten, idegesen, szorongva, félelmekkel telve, boldogtalanul. Én is csak vártam. Vártam, hogy valami majd csak történik, vártam, hogy az élet arany tálcán felkínálja a lehetőségeket, amitől még boldogabb leszek.
A külső szemlélő egy szakvizsgával rendelkező, vezető beosztásban dolgozó sikeres nőt látott.
Amit éreztem ugyanakkor az az, hogy nem vagyok harmóniában önmagammal.
Valami nincs rendben. És nem a munkahellyel volt probléma, nem a kollegákkal.
Sőt fantasztikus embereket ismertem meg ez alatt az idő alatt.
Vezetőként sokkal jobban érdekelt és sokkal nagyobb kihívást jelentetett, hogy tudok a munkatársakkal kommunikálni. Hogy hozzam ki belőlük a legtöbbet, úgy, hogy figyeljek arra is, hogy érző emberekkel kommunikálok. Hiszen egy jó vezetőnek jó a csapata és a legfontosabb csatorna a megfelelő kommunikáció, a motiválás.
Amikor megismerkedtem a coachinggal rádöbbentem, hogy ösztönösen mindig is ezt csináltam: saját magam coacholtam. Saját magam edzője voltam, aki megpróbálja a legtöbbet kihozni saját magából.
Ennek a felismerésnek és a korábbi munkatapasztalataimnak a birtokában rájöttem, ezzel kell foglalkoznom, így a felépített karriert hátrahagyva elkezdtem a hivatásnak élni.
Mert az életem megélni szeretném és nem túlélni!

A célom…
Hogy Te is az életed megéld, és ne túléld.
Hiszen legtöbbször saját magunk állunk a saját boldogságunk, boldogulásunk útjában. De ezen csak és kizárólag egy valaki, TE tudsz változtatni! Nem mondom, hogy az élet könnyű, de azt sem akarom, hogy kétségbeejtően nehéz legyen!
Változtass, hogy változhass! Kezdd az életed megélni és nem túlélni!
“Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést.”
(Albert Einstein)
Vajon a coaching beszélgetés minőségi idő
eltöltése az ügyfélnek "saját magával"?
És ez mit jelent/jelenthet?
Tapasztald meg!
Készen állsz a változásra?
Mennyire vagy elégedett az életeddel?
Mennyire vagy tudatos?
Mennyire vagy boldog?
Vajon a saját életed éled vagy mások írják a "forgatókönyvet"?
Félelmeid mennyire befolyásolják életed folyamának áramlását?
Mennyire vagy képes az életedben felbukkanó változások kezelésére?
Az életed MEGélni vagy túlélni szeretnéd?
Kezdd az életet MEGélni,
és nem csak túlélni!
Vajon a coaching beszélgetés minőségi idő eltöltése az ügyfélnek "saját magával"?
És ez mit jelent/jelenthet? Tapasztald meg!
Készen állsz a változásra?
Mennyire vagy elégedett az életeddel?
Mennyire vagy tudatos?
Mennyire vagy boldog?
Vajon a saját életed éled vagy mások írják a "forgatókönyvet"?
Félelmeid mennyire befolyásolják életed folyamának áramlását?
Mennyire vagy képes az életedben felbukkanó változások kezelésére?
Az életed MEGélni vagy túlélni szeretnéd?
Kezdd az életet MEGélni, és nem csak túlélni!

A logó története
A káosz elméletből ismerjük a pillangó-hatás elvét…
“Egy pillangó szárnymozgása olyan esemény sorozatot indít el, mely végül, tornádóhoz vezet(het).”
1. A tornádó lehetősége…
A tornádó lehetősége mindig fennáll, azonban azt a közeget, melyben a tornádó vagy lecsap, vagy nem a pillangó szárnycsapásával előídézett légköri változás teremti meg
2. Hogy kapcsolom ezt a coachinghoz?
Egy jól „betalált” kérdés, egy elkapott „AHA” élmény, melyet a coaching beszélgetés során kapunk, a pillangó szárnycsapásához hasonlóan egy pillanat alatt történik, mégis „tornádó” folyamatot indíthat el az ügyfél életében.
3. A coach és a kliens az ülések során…
A coach és a kliens az ülések során megteremti azt a „légkört”, melyben a fejlődés/változás/nézőpontváltás „AHA” élmény bármikor lecsaphat, hiszen a „tornádó lehetősége mindig fennáll”.