Nem fogom a halogatás pszichológiáját elemezgetni. Helyette elmesélek egy saját sztorit, ami mindig visszacseng a fülembe, ha épp halogatni akarok valamit és fellép a „mikor kezdek már neki” kérdés, érzés.

Az életben a legjobb és a legegyszerűbb dolgok a szemünk előtt vannak, és a legjobb mondatok is „csak úgy” véletlenül hangoznak el. Te lehet, hogy nem is emlékszel, mit mondtál, de az az egy mondat, kifejezés a beszélgető partnerednek elképzelhető, hogy egy életre bevésődött a gondolataiba.

Nálam így történt.

Egyetem, tanulás… Jogász képzés. 30-60 tétel egy vizsgára minimum, ami több száz oldalt jelent. Kell a megfelelő idő, hiszen ezt a mennyiséget el kell olvasni és meg is kell tanulni. A tanulási technikája mindenkinek más, nem is ez a lényeg. Inkább az alábbi párbeszéd, melyet a tesómmal folytattam le.

Épp azon voltam kiakadva, hogy a 60 tételből még csak kb. 10-et tudok, de pár nap és vizsgázom. Hogy fogom ezt megtanulni? Képtelenség ennyi anyagot addig nem hogy megtanulni, de még elolvasni is. Kivagyok, nem bírom. Elegem van. És csak mondtam, mondtam és mondtam. Hergeltem magam, vittem bele a negatív spirálba. Erőteljesen az önsajnálatra összpontosítottam, mely ugye előre nem visz. Beleragadsz, vagy visszahúz.

A nagy monológom közepette tesóm: „Rita amíg ezt a műsort csinálod már vagy 10 perce, legalább egy tételt elolvashattál volna.”

Felkaptam a fejem, betalált! Bölcs gondolat. Már annyival is előrébb lennék! Az “egyhelybentopogástól” ez is több. Azt nem tudom, Ádám mennyire emlékszik erre a mondatára, de én azóta viszem magammal.

Ha tudom, hogy van egy feladat, amit el kell intéznem, meg kell csinálnom, és azon kapom magam, hogy csak halogatok, keresem a kifogásokat, sajnáltatom magam, na akkor jön a STOP!

Amíg futtatom a “hogy ne kezdjem el programot”, már rég neki kezdhettem volna. Sőt! Lehet már túl is lennék rajta!

Ez a mondat nem csak a tanulásnál segített, hanem a munkahelyen és az élet minden területén segít a mai napig. Ha jön egy feladat próbálok nem azon agyalni mikor ne kezdjem el és mennyire nincs kedvem hozzá.

A coaching ülések során sem azt a fő kérdés, miért halogatsz. Arra keressük a válaszokat; hogy lehetsz tettre készebb. Egész más nézőpont és más gondolatokat indít be.

A halogatásra az egyik legjobb eszköz az 5 másodperces szabály. Erről Mel Robins írt egy könyvet aminek a címe is pontosan ez: 5 másodperces szabály. Érdemes elolvasni és a legfontosabb, alkalmazni. Gyakran adom át ezt az eszközt az ügyfeleimnek is, hisz működik.

A halogatás során azonban érdemes lehet önbizalmat is erősíteni, ha épp a “nem merem, mi lesz ha…” gondolatok miatt nem vágsz bele az adott feladatba.

Ha szimplán csak nincs kedved hozzá, és már az összes kifogást megtaláltad; javaslom válts nézőpontot. Tedd fel magadnak a kérdést: mit nyerek azzal, ha ezt most elkezdem, elintézem? Mit nyerek azzal, ha nem csinálom?

És bizony az egyik legegyszerűbb dolog a “just do it” szlogen. Csak az első lépést tedd meg, vidd bele a cselekvést; hogy ne csak gondolati szinten kezd el. Mozdulj meg, vond be a tested. Tudod mit, próbáld ki. Ha pedig érdekel a téma és keresed a válaszokat arra, hogy lehetnél tettre készebb; vagy épp önbizalmat erősítenél ehhez bátran keress meg.

Hajrá! Bármit is tologatsz magad előtt, vágj bele!

És figyelj a körülötted lévő világra, sose tudhatod, mikor és kitől kapsz egy bölcs gondolatot. Tesómmal a beszélgetés nem ma volt, 2005-2010 között valamikor, de azóta is viszem magammal. Nekem segít, hátha neked is fog.

Rita