Miért nem sikerült? Miért nem keres? Miért buktam meg? Miért nem léptettek elő? Miért rontottam el? Miért? Miért? Miért?

Egy kérdés, amire gyakran nem tudjuk a választ. Ez elszomorít, bizonytalanságban tart, feldühít, kiborít. Elindítja a negatív spirált, amiben minél lejjebb kerülsz, annál nehezebb lesz kimászni onnan. A válaszra vársz, de nem kapod meg. Még. Vagy lehet soha.

Értem én, hogy hajt a kíváncsiság és szeretünk mindent tudni, de vajon minden esetben meg is tudjuk? Vagy mikor tudjuk meg? Addig hogy érezzük magunkat?

Az eset megtörtént. Magunkban már a „miért” okainak tömérdek „programját” futattuk le, kerestük a magyarázatokat és a történet végén sokszor kiderül (ha kiderül), hogy bejöhet még pluszba rengeteg olyan verzió, amire mi pont nem gondoltunk. De még azoknak se jutott eszébe, akikkel megosztottuk a történetünket.

A miértre keresett válasz nem vitt előre. Nem hozott megoldást. Sokszor inkább elvesz. Időt, energiát, jókedvet, harmóniát, lelki békét, jól eltöltött napokat. Beszűkít, zaklatottá tesz, mintha tudnom kellene a választ, de nem megy. Fogságban tart a kérdés.

Mi lehet a megoldás?

Elfogadás. Elfogadom, hogy jó ez történt. Kicsit meg is engedem magamnak, hogy rosszul érezzem magam, ez jár nekem. Ne nyomjuk el az érzéseket, de arra érdemes figyelni, mikor van az a pont, amikor már dagonyázunk benne. Amikor már lehet, érdemesebb lenne kiszállni belőle. Magunk miatt.

És a miértek helyett valami más felé fordulni, valami másba tenni az energiát. Máshogy megközelíteni a helyzetet. Máshogy kérdezni.

• Mitől érezném magam jobban?
• Ki tud nekem segíteni?
• Mire tanított ez a helyzet?
• Mit kell észre vennem?
• Mit csinálhatok legközelebb másképp?
• Vajon kisülhet ebből valami jó is?
• Hogy segíthetek magamon?

Rengeteg egyéb kérdés a miért helyett, melyekkel rögtön más irányba indulhatunk el.

Tudom, energiát ebbe is kell tenni. De ugyanúgy abba is, hogy a „miérteket” kutatjuk és lehet, csak körbe-körbe forgunk a saját tengelyünk körül. A választás mindig a miénk. Mibe teszünk energiát, melyik tüzet tápláljuk, azt mi döntjük el.

Rita