Mit adhat egy coaching folyamat?
Kapkodunk, rohanunk, túlélünk. Valami roppant fontos elintézni valónk mindig akad. A munka és magánélet közötti egyensúlyt megteremteni egyre nehezebb. Figyelj a családra, figyelj a barátokra, élj társasági életet, dolgozz.
Nap nap után telik kapkodással, rohanással. Furcsa módon én mindig azt éreztem akkor jó egy nap, ha telezsúfolom, ha minél több dolgot csinálok, minél több emberrel veszem fel a kapcsolatot. Csak a nagy pörgésben elvesztettem az irányítást az életem felett. Már nem én irányítom, ő irányít engem.
Kikapcsolódásképpen eljárok futni, de mikor azon kapom magam, hogy azt is minél gyorsabban tudjam le, mert még annyi dolgom van, na akkor jött a STOP! Van valami, amit tényleg élvezek? Amitől nem sajnálom az időt? Van, amikor tényleg magamra figyelek? Van olyan, hogy a 24 órából akár csak 60 perc tényleg arról szóljon, hogy átgondolom az életem.
Nem volt, mert ha épp nem is volt társaságom, persze megoldandó szituációk voltak, sose ültem le egyedül átgondolni mit is tegyek.
Helyette terelés: olvasás, netezés, filmnézés, telefonálás. Majd máskor foglalkozom a dologgal, vagy várom, hogy magától megoldódjon. Van ami persze megoldódik, de az élet csak oly kicsiny szelete….A nagyobb rész rajtunk múlik, hogy oldjuk meg. Mert ha sehogy, a helyzet sem változik…És jött a coaching.
Mit kaptam abban a 60 percben:
- csak rólam szólt, az én életemről, a megélésekről, az érzésekről olyan formában, ahogy eddig senkivel nem beszéltem róla. Talán a tudat is segít itt, hogy megvannak ehhez a „feltételek”, a légkör megengedi, hogy kibeszéljem magam.
- figyelmet,értő figyelmet. Meghallgattak, úgy igazán.
- nem kaptam tanácsot, nekem kellett átgondolnom hova tovább
- 60 perc minőségi idő magammal (nincs telefon, nincs háttérzaj, csak a gondolataim! Ijesztő igaz?
- Neked mikor volt utoljára olyan szituáció, ahol TE voltál a lényeg, tényleg TE voltál a középpontban. Csak rád figyeltek, a te megoldandó feladataidra, a te érzéseidre anélkül, hogy bárki is pálcát törne feletted.
Mi lett az eredménye: Új nézőpontot kaptam, elkezdtem azon gondolkozni, hogy is valósítam meg a terveimet, álmaimat, céljaimat. Miért is jó nekem, ha átveszem az irányítást az életem felett. Még tudatosabb lettem, a helyzeteket tisztábban látom, a problémák helyébe megoldandó feladatok léptek és az életet nem túléni hanem MEGélni szeretném.
És hiszem, hogy nem elég a testünkkel foglalkozni, a lelkünket is ápolni kell, mert ez adja az egyensúlyt.
Ha úgy érzed eljött az idő, hogy átvedd az életet irányítását, mert már úgy érzed ő irányít téged, keress bizalommal.
Rita
Legutóbbi hozzászólások