Az önelégült nyugalom veszélyei

2020. szept. 19.Egyéb0 hozzászólás

Sokszor belees(het)ünk az önelégült nyugalom veszélyes állapotába. Egykor virágkorunkat éltük, sikereket halmoztunk fel, kapcsolatrendszerünk hálója szépen szövődött. A múlt eredményei büszkeséggel töltenek el, építik az önbizalmunk és szerencsés esetben mozgásban tartanak. De érdemes éberen figyelni, nehogy az önelégült nyugalom állapotában találjuk magunkat. Már rég véget ért a virágkor, de az akkor keletkezett elégedettség érzése változatlanul tovább él. Megnyugtat a tudat, hogy egykor jó volt, sikerült, elértük.

Nem vesszük észre a változást és az aktivitás helyét átveszi a passzivitás. A múlt emlékei tartanak életben, nem figyelve a jelen eseményeit. Nincs reakció. Tudatlanságunkban megfelelőnek, kielégítőnek érezzük az helyzetünket. Elégedettek vagyunk a status quóval, ragaszkodunk a meglévő állapothoz, gyakran félelemből. Most „megy a szekér”, így a fel-fel bukkanó lehetőségeket nem vesszük észre, nem figyeljük olyan lelkesen és nem is kívánunk velük élni, mint ahogy egykor tettük, amikor még felfelé kapaszkodtunk. Amikor a felszínen vagyunk, érdemes arra figyelni, hogy tudunk fennmaradni. Hogy tudjuk szinten tartani magunkat, hogy tudunk változó sebességgel ugyan, de mozgásban maradni. Mert ha megállsz, elsüllyedsz. Onnan pedig nehezebb, több energia felszínre jönni.

Az adott évben elégedettek vagyunk a cég árbevételével, a megrendelések száma minden képzeletet felülmúlt. Ünnepeljük meg, ismerjük el és értékeljük az elért eredményt. De a ma sikere nem garantálja a holnap sikerét is. Nézzük meg mitől ment ennyire jól, figyeljük meg mit csináltunk és működtessük azt tovább. Ha úgy gondolod, hogy ami egykor megvalósult, az már mindig jár neked aktivitás, befektetett energia, odafigyelés nélkül is, könnyen a másik oldalon találhatod magad.

A múlt sikereit erőforrásként használjuk fel az előttünk álló kihívások megugrásához, ne pedig az önelégültség és önteltség állapotát tápláljuk vele.

Az önelégült nyugalomhoz gyakran az áltettvágy kapcsolódik. Látszólag cselekszünk. A nagyfokú  és sok energia pusztán az aktivitásra megy el, azonban nincs produktivitás. Úgy teszünk, mintha dolgoznánk. Gyakran a látszat fenntartása jobban lefáraszt. Ritkán kezdeményezünk, ha szaladni is lehet, inkább cammogunk.

Érdemes arra figyelni, hogy tudjuk a tettvágyunkat a sikert követően is fenntartani.

Miből látható a tettvágy?

Éberség,tenni akarás, aktivitás, kezdeményezés, nem halogatott cselekvés, lehetőségek észrevétele és kihasználása, nyitottság.

Azért mert egyszer megnyerted az olimpiát, még nincs bérelt helyed a dobogón. A ma sikere nem garantálja a holnap sikerét is.

Érdemes önreflexióval, tudatossággal élni, mibe vagyunk benne, mit működtetünk most és milyen irányba haladunk ezzel. Milyen irányba szeretnénk haladni? 

Rita

Ez a weboldal cookie-kat használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk Önnek. A cookie-adatok a böngészőben tárolódnak, és olyan funkciókat látnak el, amelyek segítenek nekünk annak megismerésében, hogy melyek a webhelyünk látogatóink számára leghasznosabb részei.

Pin It on Pinterest